Ez lesz valószínűleg az utolsó előtti bejegyzés a blogban, a következőre még várni kell kicsit, mert abban majd a sok esküvői képet és videót szeretnénk majd számotokra elérhetővé tenni.
Szóval a nap Klagenfurtban sütött ránk egy esőfüggönyön keresztül. Mind az esküvő, mind a nászút rekkentő hőségben telt, a nap mindig hétágra sütött, most pedig, hogy ennek vége, kaptunk egy jó kis esőt, ami lehűtötte az időjárást. A másik tréfa az volt ezen reggelen, hogy Adri állított órát, de a telefonja azt mondta, hogy most ő is elfáradt és pihenne, így kikapcsolt, minket meg elfelejtett ébreszteni. Semmi gond, szokásos felébredés, mert pisilni kell, Adri meg szokásosan felébred, mert motoszkálok. Kérdi, hogy mennyi az idő, én meg meglepődve állapítom meg, hogy 9:08, azaz 38 perccel vagyunk az ébresztő után.
Mosakodás, szedelőzködés és már ott is vagyunk a reggelinél. Nincs túl nagy választék, de az legalább jó. Belakmároztunk, majd indultunk. A GPS ismét játszadozott velünk és az autópálya helyett egy ideig csak főúton vitt. Végülis nem bántuk, mert a táj mindenért kárpótolt. Szemerkélő eső, a háttérben hegyek, a közeli hegyek aljában házikók, a házikók előtt elképesztően zöld rét, a réten pedig bocik legelnek. Az Aranyembert kihallgattuk, a Holnap előtt-öt pedig most Adri olvasta az autóban és ennek is majdnem a végére értünk.
Délután 4-kor aztán átléptük a határt és kis menyecském annyira megörült, hogy hazai földre értünk, hogy parkolás után, ahogy kiszálltam az autóból, fogta magát, megfordult az ülésen, széttette a lábait, egyiket az én ülésemre, másikat a sajátjára és a sebváltó fölé helyezkedett. "Csak egy mozdulat". Majd a csomagtartóból kikeresett ezt-azt. Ledobta a szoknyáját és felhúzott egy farmert, hogy ki tudjon szállni az autóból és ne fagyjon meg.
Budapestre megérkezve az első utunk valami étterembe vezetett, mert az éhség már kínzott minket nagyon. A Don Pepét választottuk, a Gépmadár utcait. Nagyon jót ettünk és egy TESCO-zás után már haza is értünk. Otthon, édes OTTHON! :)
Köszönjük mindenkinek, hogy kitartóan olvasott minket. Reméljük nem voltunk túl fárasztóak és üdítő pillanatokat tudtunk szerezni bejegyzéseinkkel.
